Ma 2017. december 12., kedd, Gabriella napja van. Holnap Luca és Otília napja lesz.
Címlap Nevezetességek

A település nevezetességei

Országos Kéktúra

Az Országos Kéktúra Magyarország északi tájain végighaladó, jelenleg az Írott-kőtől Hollóházáig tartó folyamatos, jelzett turistaút. Hossza több mint 1100 km. A Kéktúra nemcsak Magyarország, de Európa  első hosszútávú turistaútja is. A Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúrával és az Alföldi Kéktúrával egy kört alkot, melyet Országos Kék Körnek is neveznek.

Szent István vándorlás

1938-ban Szent István király halálának 900. évfordulójára készült el az akkor még 910 km-es út, dr. Cholnoky Jenő – a Magyar Turista Egyesület elnöke – kezdeményezésére. Sümegtől a Nagy-Milicig a kék jelzést 10 év alatt (1928-1938) festették fel a Kinizsi Encián szakosztály turistái. 1937-ben a Magyar Turista Szövetség vándorgyűlésén, Bugacon született meg a határozat, hogy a Szövetség fennállásának 25. évfordulóját 1938-ban az Országos Kék út megnyitásával ünnepli meg. A nyitótúrát Szent István turistavándorlásnak keresztelték el. A mozgalom eredeti kiírása szerint öt évente tartottak volna jubileumi túrákat.

Kéktúra a Lokomotív SE szervezésében

A második világháborút követően 1952-ben – az akkori „MHK (Munkára, Harcra Kész)” illetve az „Ismerd meg hazánkat” mozgalom keretében – keltették új életre a mozgalmat. A Budapesti Lokomotív Sportkör Természetjáró Szakosztálya – Bokody József, Forgó János, Thuróczy Lajos és dr. Vízkelety László kezdeményezésére – 1952 januárjában hirdette meg tagjai számára a Tapolcától  Tolvajhegyig terjedő, összesen 25 szakaszra osztott, 852 km-es útvonalat. Egy évvel később jelent meg az első Kék-túra füzet, a Lokomotív Sportkör 12 oldalas kis kiadványa. Ugyanebben az évben adták át Horváth Józsefnek az első jelvényt a teljesítésért, és mára már több mint 4100-an birtokolják a híres, szabálytalan négyszög alakú, formájával a végtelenbe nyúló távolságot szimbolizáló jelvényt. Három évvel később jelent meg a már térképvázlatokkal is kiegészített második füzet. Érdemes meglátogatni!

Országos Kéktúra

1961-re már valóban országos méretűvé vált a mozgalom, és megalakult az MTSZ (Magyar Természetbarát Szövetség) Kék-túra Bizottsága. 1964-ben, Thuróczy Lajos szerkesztésében, színes térképmelléklettel látott napvilágot a Sümegtől a Nagy-Milicig  terjedő útvonal minden korábbinál részletesebb leírását magába foglaló kis kézikönyv, mely „Az Országos Kék-túra útvonala mentén” címet viselte. 1977-ben meghosszabbították az utat a Velem fölé magasodó, Kőszegi-hegység egyik magaslatán álló, Szent Vid templomig. A túraútvonal nyugati végét egy emlékművel jelölték meg, amely ma is áll a templom mögött. Az évtized végén, 1979-ben Rockenbauer Pál a Magyar Televízió forgatócsoportjával vágott neki az útnak, s „Másfélmillió lépés Magyarországon” címmel forgatott útifilmjük mérföldkővé vált az Országos Kék-túra történetében. A vasfüggöny miatt az Írott-kő  magyar oldalról nem volt látogatható, mint ahogy a hegység határsávba eső területei sem egészen 1989-ig. A határsáv 1989-es megszűntével az útvonal új végpontja az Írott-kő  kilátó lett.

(Rockenbauer Pál) Dél-Dunántúli Kéktúra

Rockenbauer Pál és csapata 7 évvel később ismét útra kelt és az akkori nyugati végpontból elindultak dél felé, hogy maguk választotta úton előbb a „Dél-Dunántúli Kék-túra” nyugati végpontját Kaposvárt, majd onnan ezen az úton végigmenve Szekszárdot  érjék el „Még egymillió lépés…” megtétele után. Ez a szakasz 1989-től vált a Kék út szerves részévé „Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kék-túra” néven.

Alföldi Kéktúra

Ezzel egyidőben megszületett a terv az út további bővítésére, ismét egy film, a Rockenbauer Pál emlékének dedikált „Kerekek és lépések…” kapcsán. 1992-ben felfestették Szekszárdtól Öttömösig a Bács-Kiskun megyei kék jelzést, a következő nagy egység, az „Alföldi Kék-túra” első szakaszát. A keleti megyék, így Csongrád megye is, egymás után csatlakoztak saját útvonalukkal, míg a Millecentenárium  évére (1996) elkészült a hatalmas kör, összeért a Kék út nyugati és keleti vége, teljes egésszé formálva ezzel az Országos Kék-túrát.

A Kék-kör

A Kék-kör útvonalát bejárva több helyi (megyei, tájegységi) túramozgalom is teljesíthető. A legrégebbi külön is túramozgalomként számontartott túramozgalmak a Veszprém megyei Kék-túra, a Dorogtól-Nógrádig túra, illetve a Bükk-Mátra útjain túramozgalom. Az évek alatt fokozatosan kiépült Alföldi Kék-túra szinte minden szakasza önmagában is teljesíthető.

Külön érdemel említést a Kohász Kék-túra. Az 1960-as évek óta teljesíthető túramozgalom útvonala az észak-magyarországi kohászvárosokat köti össze. Salgótarjántól Ózdon át Miskolc-Diósgyőrig vezet. Nyomvonala egy rövid szakasztól (Dédestapolcsány – Mályinka) eltekintve nem esik egybe a Kék-kör útvonalával. Hasonlóan önálló útja van a Balaton-felvidéki Kék-túrának, mely a badacsonyi hajóállomástól Pétfürdőig húzódik 94 km-en át. Ennél rövidebb de szintén említést érdemel a Börzsönyi Kék-túra, amely Szobtól Nagybörzsönyön és Kemencén át, érintve Drégely várát Diósjenőig tart. A Gödöllői kék Bag település vasútállomásától a Gödöllői arborétumig (Gödöllő és Isaszeg között található) közel 20 km-en át vezeti a turistát a Gödöllői-dombságban.

A Kék-túra kapcsolata az európai túramozgalmakkal

Itthoni kiépülésével párhuzamosan a 1980-as évektől kezdve a Kék-kör útvonala fokozatosan integráns részévé vált az európai hosszútávú turistaút hálózatnak. 1980. október 26-án a keletnémet, a lengyel, a csehszlovák és a magyar szövetségek Zakopaneban határozatot hoznak az EB (Eisenach-Budapest) vagy más néven „Barátság” Nemzetközi hegyi túra létrehozásáról, melynek zárószakaszává vált az Országos Kék-túra keleti fele. Az évtized végére az EWV-vel kialakuló kapcsolatoknak köszönhetően, a nyugati szakasz vált az E4 keleti végévé. Az akkori tervek messze estek a mára megvalósult állapottól, azóta az EB út is megszűnt. Az E4 magába foglalja a teljes Országos Kék-túra mellett az Alföldi Kék-túra észak-keleti szakaszát is, mely utóbbi a teljesen átdolgozott E3 út részét is képezi egyben. Az 1990-es éveket beárnyékoló balkáni háború miatt, az eredetileg Jugoszlávián  áthaladó E7 utat is át kellett tervezni. E tekintetben pedig a Kék-kör frissen elkészült délmagyarországi szakaszai (Dél-dunántúli Kék-túra, Alföldi Kék-túra) jöttek számításba. 1998 nyarára elkészültek a szlovén és a román határig tartó bekötőutak is, a „hivatalos átadás” azonban még 3 évet váratott magára, mígnem 2001-ben az Európa-túra megrendezésével az E7 magyarországi szakaszán is végighaladt a nagy nemzetközi vándorlás 5. számú stafétája.